A 2004–2005-ös oktatási-nevelési támogatást igénylők száma 10,5 százalékkal nőtt Erdélyben a korábbi kiíráshoz képest. A következő évi pályázat esetében is hasonló arányú növekedésre számítanak – közölte Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke. Az oktatási nevelési támogatás erdélyi lebonyolításáért felelős alapítvány elnöke a 2004–2005-ös pályázatot értékelte kolozsvári sajtótájékoztatóján, amit Komlós Attilával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével közösen tartott. Az igénylők számának növekedése esetében is ki tudják fizetni a pályázatokat. A 2004–2005-ös évben összesen 131 148-an kérvényezték a támogatást, amit az igénylők 98,5 százalékának folyósítottak is. A magyar állam így összesen 11 millió 581 ezer eurót juttatott a magyar nyelven tanuló erdélyi magyar gyerekeknek. A tankönyv és taneszköz-vásárlásra szóló támogatásért 5709-en nyújtottak be pályázatot. Az igénylők legtöbben a székelyföldi Hargita, Maros és Kovászna megyében járnak iskolába. Hozzátette: a jogosultak 56 százaléka rendelkezik magyarigazolvánnyal. Komlós Attila megköszönte az Iskola Alapítványnak, hogy lebonyolította és kiértékelte a pályázatot. Garantálta, hogy a magyar állam jövőben is kifizeti ezt a támogatást, még akkor is, ha az igénylők száma növekedik. Kifejtette: a Kárpát-medencében járva az a személyes tapasztalata, hogy főleg szórványvidékeken a magyar gyermekek jelentős hányada az óvodában részesül utoljára magyar nyelvű tanításban. Ezért pártolja azt, hogy a határon túli magyar oktatás támogatásának fejlesztéseként terjesszék ki ezt a finanszírozást az óvodás korúakra is. /Borbély Tamás: Nőtt az oktatási támogatást igénylők száma. A HTMH elnöke az óvodásokra is kiterjesztené a juttatást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2006. február 16.
A Szülőföld Alap (SZA) idei, egymilliárd forintos keretösszegéből elsősorban falugondnoki hálózatra, a szórványiskolák támogatására, informatikai fejlesztésre, valamint a határon túli régiók közötti kapcsolatok erősítésére pályázhatnak a magyar közösségek, közölte Kiss Elemér, az SZA tanácsának elnöke február 15-én Budapesten. Kiss Elemér, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) újságírók előtt elmondta: a nemzeti szolidaritást fejezi ki az a döntés, amelynek értelmében a pályázatok elbírálásánál lélekszámuknál nagyobb arányú támogatásban részesülhetnek a vajdasági és kárpátaljai régióban élő magyar közösségek. „Haverok-buli-hanta-Fanta-típusú működés” nincs a Szülőföld Alap tevékenységében, „nincs asztal alatti pénzosztás”, minden nyilvánosan történik – hangsúlyozta Kiss Elemér. Az SZA keretéből a romániai magyar közösségek 450 millió, a felvidékiek 150, a vajdaságiak 220, a kárpátaljaiak 120, a horvátországiak 30, a szlovéniaiak 20 és a burgenlandiak 10 millió forintot kapnak. /Falugondnoki hálózatot, szórványiskolákat támogatnak. Kiss Elemér: nincs asztal alatti pénzosztás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Komlós Attila, a HTMH elnöke kifejtette: a magyar-magyar kapcsolattartásban új hangsúlyoknak kell kialakulniuk, a megsegítő és a megsegített közötti, sok tekintetben alá- és fölérendeltségi viszonyt fel kell váltania a felelős partnerségnek. Tavaly a Szülőföld Alap több mint 108 millió forint felajánláshoz jutott a magyar állampolgárok adójának 1 százalékából. Az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium tavaly meghirdetett pályázati felhívására 757 pályázat érkezett, amiből 103 érvénytelen volt, támogatást 347 kapott. A Regionális és Önkormányzati Együttműködési Kollégiumhoz 175 pályázat érkezett, érvénytelen volt 11, támogattak 99-et. Összesen a két kollégium 976.601.000 forintról döntött, ebből tavaly mintegy 600 milliót fizettek ki, a többit idén folyósítják. A Gazdasági és Területfejlesztési Kollégiumhoz 300 pályázat érkezett, feldolgozásuk folyamatban van, várhatóan március elején bírálják el. E kollégium kifizetései az Alap idei keretének terhére történnek. A két kollégium hatáskörét módosítják, ez az új elnevezésekben is tükröződik: idéntől Regionális, Önkormányzati Együttműködési és Területfejlesztési Kollégium, illetve Gazdasági és Informatikai Kollégium lesz. Az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium hatásköre és elnevezése változatlan marad /Guther M. Ilona: Szülőföld Alap: nincs asztal alatti pénzosztás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2006. március 21.
Március 20-tól működik a határon túl élő magyarok első közös internetes portálja, a www.emagyar.net. Az eMagyar portált a finanszírozók, illetve üzemeltetők képviseletében Kovács Kálmán informatikai miniszter, Hámos László, a HHRF (Magyar Emberi Jogok Alapítványa) elnöke és Komlós Attila, a HTMH elnöke indította el a Budapesten szervezett eMagyar Nap keretében. „Óriási fantáziát látok abban, ami megvalósult – nyilatkozta Hámos László, a HHRF elnöke -, hisz az internet az eszköz, ami határokat lebont, időt irrelevánssá tesz, és olyan újszerű közösségeket tud teremteni, amelyek eddig elképzelhetetlenek voltak.” Az immár egy évtizede a világon bárhol is élő magyarok érdekeinek, jogainak érvényesítéséért kiálló New York-i alapítvány vállalta fel a portál házigazdájának szerepét, garanciaként arra, hogy politikai széljárásoktól függetlenül ez a program működni fog. A Kárpát-medence magyarok lakta régióiban eMagyar pontokat üzemeltetők első szakmai fórumán a hat régióból érkezett mintegy kétszáz, eMagyar Pontot üzemeltető szakember részvételével megrendezett konferencia egyben a portál hivatalos elindítása is volt. Komlós Attila, a HTMH elnöke egy új, digitális nemzedék felnövéséről beszélt, kiemelve, hogy a folyamatnak ez a mai esemény is felgyorsítója. A romániai eMagyar Pont hálózatot Farkas András ismertette. Előadásából kiderült, a közel 130 internetelérési ponttal ez az egyik legnagyobb hálózat. A portál sajátos, új eleme, hogy a Magyarországon kívüli oldalak szerkesztését, tartalommal való feltöltését a határon túli magyar szervezetek végzik. /Farkas Zoltán, Guther M. Ilona: Közös netes portál indult. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak (IHM) köszönhetően 330 helyszínt számláló eMagyar pont hálózat működik a Kárpát-medencében és a tengerentúlon. Az ingyenesen vagy kedvezményes áron internetezési lehetőséget biztosító közösségi helyek a határon túli magyarok világhálóhoz jutását segítik elő. /Összekötötték az eMagyar pontokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2006. március 25.
A Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) ismertetett programcsomag két részből áll, a Szülőföld Programból és a Szülőföld Alapból, amely már tavaly év végén megkezdte működését. A Szülőföld Program célja a határon túli magyar vállalkozások megerősítése, a gazdasági integráció elősegítése, a kisebbségben élő magyarság gazdasági egzisztenciájának megteremtése. A program szorosan kapcsolódik a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez. Több bank és befektetési társaság is csatlakozott a kezdeményezéshez. Ebből az alapból finanszírozzák az Új Kézfogás Közalapítvány által a kis- és középvállalkozók részére nyújtott kamattámogatási programokat is. A Szülőföld Alapot 2005 februárjában hozta létre az Országgyűlés 1 milliárd forint elkülönített állami pénzalapként, amelynek javára a magyar adófizető állampolgárok személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlhatják. Célja a szülőföldön való boldogulás elősegítése, ehhez meghirdetett pályázatokon keresztül nyújt segítséget magánszemélyek, egyházak, civilszervezetek, vállalkozások és önkormányzatok részére. Az Alap irányítását a 15 főből álló tanács végzi dr. Kiss Elemér elnökletével. Három kollégium jött létre: az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium, a Regionális és Önkormányzati Együttműködési és Területfejlesztő Kollégium, illetve a Gazdasági és Informatikai Kollégium. Az adminisztratív munkát, a munkához szükséges technikai hátteret a Határon Túli Magyarok Hivatala biztosítja. Az első pályázati időszak most zajlott le, a novembertől meghirdetett kiírásokra 1232 pályázat érkezett be, 30%-os túligénylés történt, egy kollégium pályázati elbírálásai még folyamatban vannak, a másik két kollégium 446 pályázatot bírált el pozitívan. A szerződéskötések és a kifizetések még folyamatban vannak, 2005 végéig mintegy 590 milliót forintot fizetek ki. A 2006-ban is rendelkezésre álló 1 milliárd forintot a tanács a következő regionális keretekre osztotta (a keretekből 5% a HTMH által működési költségekre fordítandó): Románia 450 millió Ft, Szlovákia 150 millió Ft, Szerbia 220 millió Ft, Ukrajna 120 millió Ft, Horvátország 30 millió Ft, Szlovénia 20 millió Ft, Ausztria 10 millió Ft. A prioritásairól szólva dr. Kiss Elemér kiemelte a falugondnoki hálózat kialakítását, az informatikai fejlesztéseket, a régiók közötti kapcsolatok elmélyítését és a szórvány iskolák támogatását. Komlós Attila, a HTMH elnöke szerint szemléletváltásra van szükség a támogatások folyósításában, adófizető magyar állampolgárok pénzéről van szó, több határon túli szervezet úgy érzi, hogy a támogatás alanyi jogon jár neki. Megválaszolatlan kérdés, hogy egy kialakult rendszerbe miért kellett egy párhuzamosan működő új szervezetet létrehozni, úgy, hogy az új szervezet struktúrája, szervezési háttere esetleges. /Novák Lajos: Mit tartalmaz a Programcsomag a ,,szülőföldre”? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2006. március 28.
A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi ingatlanjának szerkezeti problémáiról tárgyalt a magyar költségvetésből fenntartott romániai egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriuma. A koronkai campus alig három éve avatott épületénél ugyanis repedeznek a tartógerendák. A vétséget a tervezés és építés jogát 2001-ben tenderezők követték el. „Már az épület átvételekor Kiss Zoltán statikus professzor észrevett egy mikrorepedést az egyik tartógerendán – nyilatkozta Hollanda Dénes dékán. Kolumbán Gábor, a Sapientia Alapítvány kurátora mindössze annyit közölt: „ezt a kérdést az intézményen belül kell megoldani, nem a sajtónyilvánosság előtt”. „Ha egy építkezés során hiányosságok keletkeznek, meg kell állapítani, hogy az a tervező vagy a kivitelező hibája” – nyilatkozta Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Hozzátette, esetleg a megrendelőé, hogy nem figyelt oda, amikor az építkezést ellenőriztette. Komlós cáfolta azokat a híreket, hogy komoly problémák lennének a koronkai Sapientia épületével. /Bögözi Attila, Daczó Dénes, Guther M. Ilona: Repedezik a koronkai campus épülete. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2006. március 29.
Több mint 30 erdélyi középiskola informatika szakos tanárai vettek részt azon a műhelymegbeszélésen, amelyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezett március 24-én a szovátai Teleki Oktatási Központban. Bemutatták az utóbbi három év során kifejlesztett magyar adatbázisokat s meghallgatták a résztvevők véleményét a világhálón levő didaktikai jellegű ismeretanyagról. A megbeszélésen részt vett Szabó Béla csíkszeredai főkonzul, a szaktárcát Csepeli György államtitkár, a HTMH-t Komlós Attila elnök és Szentgyörgyi Lajos főtanácsos képviselte. Az IHM és a HTMH képviselői szerint a Magyarországon kifejlesztett adatbázisok ma már nélkülözhetetlenek a korszerű ismeretszerzésben. Csepeli György ismertette azokat az internetes tartalmakat, amelyeket a középfokú oktatásban lehet hasznosítani: Nemzeti Digitális Adattár (www.nda.hu), a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA – www.nava.hu), amely a Magyar Televízió archívumára, a filmhíradókra épülve történelmünk képtára. A Kárpát-medence interetnikus viszonyait tükrözi a Virtuális Enciklopédia (www.enc.hu). 17 szakmacsoport moduljaiból áll a Sulinet Digitális Tudásbázis (https://sdt.sulinet.hu), amely az elméleti tudnivalók mellett illusztrációkkal, animációkkal, gyakorlatokkal és tesztfeladatokkal biztosít hatékony lehetőséget a IX-XII. osztályos tananyag oktatására. Szentgyörgyi Lajos és Vincze István a HTMH pályázatkezelő és nyilvántartó informatikai rendszerét mutatta be. Az informatikatanárok elmondták, hogy a romániai program eltér a magyarországitól, ezért hivatalosan a Sulinetet nem lehet felhasználni, másrészt egyes pedagógusok hozzá nem értése nehezíti a részelemek segédanyagként való alkalmazását. Ezért a szervezők pedagógusképző tanfolyamok megszervezését ígérték, továbbá a román-magyar fordító szotfverről is szó esett. A tanácskozáson bejelentették, hogy a HTMH jelentős anyagi támogatásával a TOK számára olyan műholdas rendszert telepítettek, amely széles sávú internetkapcsolatot tesz lehetővé. /(bodolai): Sulinet a pedagógusoknak. Tanácskozás a TOK- ban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./
2006. április 13.
Az Égisz Kiadó Magyarország városai című négykötetes könyvét mutatták be április 12-én Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában. A kiadványból a kiadó a HTMH kapcsolatrendszerét igénybe véve 240 példányt adományoz határon túli magyar könyvtáraknak és iskoláknak. „Erre a könyvadományra nagy szükség van – mondta Komlós Attila, a HTMH elnöke -, mert a határon túli magyarságnak is nemcsak napi politikai hírekre van szüksége, hanem olyan stabil információkra is, amelyek a jelenlegi magyarországi állapotokat tényszerűen, jól érthető formában bemutatják.” A négy kötetben található 289 városportré található. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára jelezte: megszületett egy következő, ötödik kötetnek is a gondolata, amely a határon túli történelmi magyar városokat mutatná be. /Guther M. Ilona, Budapest: Városkörképek Erdélybe is. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
2006. április 25.
A Határon Túli Magyarok Hivatalával tervez sajtóképzési programot a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek szervezete. Az egy éve létrejött KMÚEK a horvátországi Primostenben tartott ülésén üdvözölte Komlós Attilának, a HTMH elnökének kezdeményezését: a május végén megtartandó konvenciójukon a külhoni magyar újságíró-iskolák működésének elemzése és az újságíróképzés új lehetőségeinek felkutatása legyen az egyik fő téma. /Stratégia a kisebbségi újságíróképzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
2006. április 25.
Budapesten több helyszínen – a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Kossuth Klubban és az Illyés Gyula Archívumban – mutatták be a hét végén a Pallas Akadémia Könyvkiadónál megjelent, A lábujjhegyre állt ország – Markó Bélával beszélget Ágoston Hugó című interjúkötetet, a szerző és alanya részvételével. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megjegyezte: ha az ember egy ilyen interjúsorozatban „mondja-mondja a magáét”, akkor olyasmiről is beszél olykor, amiről politikusok általában nem, például boldogságról és erkölcsről. /Guther M. Ilona: Lábujjhegytől a talpra állásig. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
2006. május 2.
A határon túli magyarok helyzetéről kezdeményez konferencia-sorozatot Sólyom László magyar köztársasági elnök. A konferencia célja, hogy pontos képet adjon a határon túli magyarok helyzetéről és problémáiról. A tervek szerint az éveken át tartó program első találkozóját május 4-én tartják a budai Sándor-palotában, a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar értelmiségiek részvételével. Erdélyből Bakk Miklós és Horváth István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatói, Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó szerkesztője és az Erdélyi Unitárius Egyház médiareferense, Kiss Tamás szociológus-demográfus, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja, Székely István, a Magyar Kisebbség című folyóirat főszerkesztője és Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület missziós szórványlelkésze kapott meghívót a rendezvényre. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke úgy vélekedett, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a köztársasági elnök által kezdeményezett konferencia-sorozat jól kiegészítheti egymást. /Civil Máért május 4-én? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./ Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke szerint a Magyar Állandó Értekezlet a napi politikai élet területe, amelynek a körében a mindenkori magyar kormány a határon túli, legitim politikai érdekvédelmi szervezetek vezetőivel folytat párbeszédet. Ez a kettő egymást nagyon jól kiegészítheti, ugyanakkor azonban szervezetileg teljesen független egymástól. Komlós Attila hozzátette, más a kapcsolatrendszer azon határon túli magyar közösségekkel, amelyek már EU-s tagországokban élnek, más azokkal, aki holnap, holnapután lesznek EU-s tagországok. Ugyanakkor szigorodik és komolyodik a helyzet az olyan országokban élő magyarok vonatkozásában, mint Ukrajna és Szerbia- Montenegró. Komlós megjegyezte, nem tudni, mikor lesz a Magyar Állandó Értekezlet következő ülése, amint megalakul a kormány, várhatóan sürgősen össze fogják hívni a Máért-et. /HTMH: jól kiegészítheti egymást a Máért és a köztársasági elnök kezdeményezése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./
2006. május 11.
A honi közigazgatásban a külhoni magyarok iránti felelősséget megjelenítő Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) szervezete több sebből vérzik. Egy időben hatásköri villongások tárgya is volt az intézmény, minek következtében a kancellária nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Szabó Vilmos fennhatósága alól a 2004-es kormányátalakításkor kikerült a hivatal. A politikus azóta csak a politikai felügyeletet látta el, a szakmai irányítás átkerült a Külügyminisztériumhoz. A HTMH költségvetése a 2003-as 743 millió forintról 2006-ra 566 millióra csökkent, sőt egyesek szerint a közelgő szigorítások miatt az intézmény léte is veszélybe kerülhet. Komlós Attila, a HTMH elnöke szerint ugyanakkor nemzetstratégiai fontosságú, hogy az intézmény fennmaradjon. „Nem látok megszüntetésre utaló jeleket. Korábban felmerült a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatallal való összevonás, de a felvetés csak íróasztal mellől tűnik életképes megoldásnak. Gyökeresen más egy, a magyarországi kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarokkal foglalkozó intézmény munkája, hivatása” – vélekedik az elnök. A külügyi tárca apparátusa már régóta feni a fogát a HTMH beolvasztására, sőt a Bem rakparton Gémesi Ferenc helyettes államtitkár felügyeletével Nemzetpolitikai Ügyek Irodája névvel külön bürokrataegység szorgoskodik a témában. A határon túli magyarok támogatására fordított költségvetési pénzek változása milliárd forintban: 2003: 10,083 /a költségvetés 0,19 %-a/, 2004: 10.712 /0.18 %/, 2005: 12.829 /0,19 %/, 2006: 9.787 /0,13 %/. /Ablonczy Bálint: Lépéselőnyben az elnök /Heti Válasz (Budapest), máj. 11./
2006. május 15.
Május 13–14–én Szatmárnémetiben megtartották a Jakabffy Elemér kisebbségpolitikai napokat. „Első hallásra talán úgy tűnhet, hogy az autonómia és az integráció kizárja egymást, számunkra viszont a kettő közt nemhogy nincs ellentét, de nagyon is összefüggnek egymással” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes előadásában. A két világháború közti neves erdélyi kisebbségi politikusra rangos előadók emlékeztek születésének 125. évfordulóján. „A rendszerváltáskor azt hittük, hogy a szomszédos országok új politikusai nem zárkóznak el a nemzetiségek autonómiájától. Lám, legtöbben szembefordultak vele, amihez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy az EU sem következetes a nemzetiségi gondok megoldásában. Ennek ellenére folytatni kell a párbeszédet, minden lehetséges fórumon következetesen kiállni az autonómiáért” – mondta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter, aki kitért a kisebbségben élő magyarság összefogásának, együttes fellépésének szükségességére is. Törzsök Erika budapesti szociológus szerint a problémák súlyosságának egyik oka, hogy miközben Magyarország egyre nyitottabbá válik, a kisebbségben élő magyar közösségek mind zártabbak lesznek. „Korszerű kisebbségi politikára, közösen kidolgozott hosszú távú stratégiára van szükség, s akkor az EU-ban is jobban érvényesíthetjük a kisebbségvédelmet” – hangsúlyozta Törzsök Erika, a HTMH volt elnöke. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató, Kötő József, Pomogáts Béla és más előadók szerint is elérkezett a kisebbségi politika újragondolásának ideje. A két napos rendezvénysorozat keretében emléktáblát avattak a néhai parlamenti képviselő egykori lakóházán, illetve síremlékét is megkoszorúzták Szatmáron. Lugoson, Jakabffy Elemér szülővárosában Kisebbségi törvények Jakabffytól napjainkig címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést. A lugosi Jakabffy Napokat a Balázs Sándor szerkesztette Kisebbségi sorskérdések című Jakabffy-kötet bemutatója és H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatójának előadása zárta. /Sike Lajos: Jakabffytól napjainkig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Komlós Attila, a HTMH új elnöke mondta el a megnyitó beszédet. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató Az Országos Magyar Párt nemzetpolitikai programja és a párhuzamos kisebbségpolitikai stratégiák a két világháború között címmel tartott előadást. Arról sorolt példákat, hogy egy életképes nemzet bármilyen csapás után „újra termeli magát”. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Göncz László szlovéniai történész, valamint Deák Ernő bécsi kutató arról beszéltek, hogyan működik náluk a magyar kisebbség jogainak védelme. Szekernyés János temesvári helytörténész a bánsági magyarság történetéről beszélt. Bakk Miklós lugosi tudományos kutató Az RMDSZ és a román politikai rendszer címen tartott előadásában választ adott a nap folyamán addig nyitva maradt kérdésekre. Mindezzel párhuzamosan az épület földszinti termében Tamás Edit sárospataki történész, Székely István kolozsvári lapszerkesztő, Kereskényi Sándor közíró, Bottoni Stefano bolognai és Novák Zoltán Csaba marosvásárhelyi tudományos kutatók tartottak előadást a kisebbségpolitika különböző vetületeiről. /Báthory Éva: Jakabffy Napok – nyolcadszor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 15./
2006. május 23.
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) A külhoni magyar újságíróképzés jelene és jövője című, a Határon Túli Magyarok Hivatalának védnöksége alatt május 19-21. között Szegeden megtartott tanácskozására erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai magyar újságírók, magyarországi szakértők részvételével került sor. A rendezvényt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) valamint a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete szervezte meg. A KMÚEK zárónyilatkozatában szorgalmazza, hogy az anyaországban és a külhoni magyar közösségekben egyaránt nemzetstratégiai ügyként kezeljék a kisebbségi magyar újságíróképzést. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke megállapította, hogy e szövetségre már a magyar állam is odafigyel, szerepe van a magyar–magyar párbeszédben. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke alapvető és stratégiai fontosságú mozzanatnak nevezte, hogy a határon túli újságok, újságírók a legmagasabb szakmai szinten, a legjobb infrastrukturális ellátottsággal működjenek. Ötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a sajtószabadság határairól, kritériumairól, értekezett. A külhoni régiókban sajátosak a gondok, az újságíróképzést pedig közelebb kell vinni a szerkesztőségi igényekhez, nagyobb figyelmet kell fordítani az oktatás gyakorlati részére – fogalmazta meg Makkai János, a Népújság főszerkesztője. A KMÚEK zárónyilatkozatában hangsúlyozza, hogy elsőrendű fontosságú a külhoni magyar újságíró-iskolák illetve újságíró-műhelyek létrehozása, a már meglevő ilyen intézmények munkaterveit a fentebb megfogalmazott stratégiai céllal kell összehangolni. /Antalfi Imola: A kisebbségi magyar újságíróképzés mint nemzetstratégiai ügy. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./
2006. június 6.
Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke elmondta: szervezeti kérdésekről egyelőre nem döntöttek, az adminisztratív jellegű változtatások csak a kormány június 9-i hivatalba lépése után lesznek nyilvánosak. A baloldali sajtóban korábban olyan írások jelentek meg, amelyek kifogásolták a hivatal határon túlról származó munkatársainak magas létszámát. Közszájon forgott, hogy a HMTH-ban semmilyen erdélyi vonatkozású döntést nem hoztak a bukaresti kormánytényező RMDSZ megkérdezése nélkül. A HTMH-t az utóbbi négy évben mellőzték a lényeges döntéshozatali folyamatból, az előző elnök, Bálint-Pataki József gyakorlatilag bábszerepre kényszerült. A hivatal hírnevét erőteljesen megtépázta a „Mucuskagate” néven ismertté vált kémbotrány, amely után távozott posztjáról a HTMH elnöke. /Elbocsátások a HTMH-nál? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 6./
2006. június 9.
Június 9-én teszi le Budapesten az esküt az új kormány. Ezt követően derül ki, milyen konkrét változások következnek be a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátásában. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe kerül. Az anyaország és a határon kívülre szakadt magyarok kapcsolatát a rendszerváltás óta eltelt tizenhét évben folyamatos, zökkenőkkel teli metamorfózis jellemzi. A Kárpát-medencei magyarság vezető politikusai képtelenek voltak közös nemzetstratégiát kialakítani. Ennek egyik negatív hozadéka a 2004. december 5-i népszavazás, illetve hogy a magyar kormány azóta sem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határozottan kijelentette többször is, hogy amíg nincs egyetértés, addig nincs MÁÉRT. A magyar-magyar kapcsolatok intézményesülésének első állomása az 1989. április 24-én minisztertanácsi határozattal létrehozott tanácsadói testület, a Nemzetiségi Kollégium volt, amely Pozsgay Imre államminiszter irányításával a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyar közösségek ügyének felügyeletét látta el. A hatvan, mások szerint ennél sokkal több tagot számláló Kollégium tagjai között volt Antall József, Csepeli György, Csoóri Sándor, Hanák Péter, Hankiss Elemér, Herczegh Géza, Jeszenszky Géza, Konrád György, Pomogáts Béla, Pungor Ernő, Vásárhelyi Miklós és Vígh Károly. Ez a testület nem rendelkezett döntéshozói jogokkal, a Minisztertanács 1989 őszén létrehozta az elsősorban adminisztratív feladatokat ellátó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságot, amelynek vezetésével miniszterhelyettesi rangban Tabajdi Csabát bízták meg. Ezzel Magyarország nyíltan és intézményesítetten felvállalta az anyaország szerepét. Külön intézményként létrehozták 1990 tavaszán a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Határon Túli Magyarok Titkárságát, címzetes államtitkári minőségben Entz Géza vezetésével, majd ősszel a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalát. Közben rendre alakultak meg a kisebbségi magyar érdekképviseleti szervezetek, pártok szerte a Kárpát-medencében. Az Antall-kormány az 1992. június 1-jén érvénybe lépett 90/1992. (V. 29.) számú rendelettel a Titkárságot megszüntette és önálló szervként létrehozta a Határon Túli Magyarok Hivatalát Entz Géza vezetésével, a Külügyminisztérium felügyelete alatt. Ezzel a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek ügyeinek intézésére nemzetközi diplomáciai tevékenységre is alkalmas intézmény jött létre. A kormányváltásokkal a Határon Túli Magyarok Hivatalát is változott: csúcsvezetésében, szerkezetében és tevékenységében is. A Horn kormány idején (1994-1998) a HTMH élére elnökként Lábody László került, elnökhelyettesnek Törzsök Erika, felügyeletét Tabajdi Csaba látta el a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként. Az Orbán kormány idején (1998-2002) Szabó Tibor lett a HTMH elnöke, felügyeletét Németh Zsolt látta el a Külügyminisztérium politikai államtitkáraként. Ebben a ciklusban erősítették meg a különféle minisztériumokban az addig csak nyomokban jelen lévő határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatokat, valamennyi miniszter feladat- és hatáskörében megjelenítve a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányprogram végrehajtásának kötelezettségét. A tárcáknál létrehozták ehhez a megfelelő szervezeti kereteket, a munka koordinálása pedig a HTMH-ra hárult. Ugyancsak az Orbán-kormány idején jött létre a magyar-magyar kapcsolatok újabb intézményi kerete, a nemzeti egyeztető tanácsként működő Magyar Állandó Értekezlet. És ebben a ciklusban alkották meg a kedvezménytörvényt, melynek nyomán közel egymillió határon túli magyar igényelt eddig magyarigazolványt. A Medgyessy-kormány (2002-2004) idején a HTMH ismét visszakerült a Miniszterelnöki Hivatalhoz, Szabó Vilmos politikai államtitkár irányítása alá. Elnöknek Bálint-Pataki Józsefet nevezték ki, aki addig a HTMH keretében a román területi főosztályt irányította. A Gyurcsány-kormány (2004-2006) idején a HTMH-t megint áttették ugyan a Külügyminisztérium hatáskörébe, de felügyeletét továbbra is Szabó Vilmos látta el. Bálint-Pataki lemondása után az elnöki teendőket ideiglenesen Szabó Béla, a jelenlegi csíkszeredai főkonzul végezte, 2006. január elsejétől pedig Komlós Attilát nevezték ki a HTMH élére. Az új Gyurcsány-kormány ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe vonja a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a HTMH felügyeletét. Külügyi bizottsági meghallgatásán Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt kitérő választ adott Németh Zsolt fideszes politikus azon kérdésére: igaz-e, hogy a kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát? Szilvásy annyit közölt: nem le, hanem felértékelése az ügynek, hogy a HTMH szakállamtitkársággá válik. A létszámcsökkentésről szóló híreket megerősítette, de azt nem közölte, hogy ez milyen mértékű lesz. A MÁÉRT-ről pedig Szilvásy úgy vélekedett, hogy nem az intézményrendszer, hanem a párbeszéd a fontos. Azt is kijelentette: nem szándékoznak állampolgárságot adni a határon túliaknak. Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt elmondta, hogy a határon túli magyarság esetében a kishatárforgalom fejlesztésében, a vízumügyekben és stratégiai kérdésekben a külügynek is kiemelt feladatai lesznek. Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyarok ügyéről úgy nyilatkozott: a pártok politikája vakvágányra vitte ezt a kérdést, az eddigi nemzetpolitika pedig nem volt eredményes, inkább bajt okozott. /Guther M. Ilona, Budapest: Magyar-magyar metamorfózis. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2006. június 12.
Az Új Magyar Szó értesülései szerint a második Gyurcsány-kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát; az intézmény várhatóan nevet is változtat, és a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatóságává alakul Komlós Attila vezetésével. Meg nem erősített hírek szerint a MeH határon túli magyarok ügyével megbízott politikai államtitkára Gémesi Ferenc lesz. „Menni vagy maradni? Haladás vagy maradás? Ez a nagy dilemma” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a kormányprogram vitáját lezáró beszédében, melyet követően az Országgyűlés elfogadta – 206 igen és 159 nem vokssal – a szociálliberális koalíció Új Magyarország programját, és másodszor is megválasztotta Gyurcsány Ferencet az ország miniszterelnökének. Az új kormány megalakult, a kinevezett miniszterek letették az esküt. A régi-új kormányfő beszédében többször is hangsúlyozta az együttműködés szükségességét. A kormány megalakulását követően együtt tartott sajtótájékoztatót a leköszönő és az új külügyminiszter. Somogyi Ferenc szerint sikerült az elmúlt másfél évben kiegyensúlyozottá tenni a magyar külpolitikát. „Ily módon tudtunk segíteni abban is – hangsúlyozta Somogyi -, hogy egy korábbi, elsősorban feszültségeket gerjesztő légkör és politika helyett együttműködésen alapuló és mindenki számára előnyöket kínáló kapcsolatrendszer alakuljon ki a szomszédainkkal, hogy segítsük azokat a törekvéseket, amelyek a mi szempontunkból már realizálódtak.” Új külügyminiszteri minőségében Göncz Kinga kijelentette, nincs nehéz dolga, mert nagyon jó az az alap, amiről el tud indulni. „Jók a kapcsolatok a szomszédos országokkal, aminek kiemelt jelentősége van a határon túli magyar kisebbségek szempontjából” – tette hozzá. Göncz Kinga megerősítette, hogy a Külügyminisztériumnak továbbra is lesznek teendői a határon túli magyarok vonatkozásában: kishatár-átlépési ügyek, vízumkérdések – különösen a schengeni csatlakozás után. „Valóban újra kell gondolni a kapcsolatok struktúráját, de ez nem a MÁÉRT felszámolását jelenti – szögezte le -, hanem sokkal inkább azt, hogy a kapcsolatok itt is sokszálúak lettek.” Hangsúlyozta: nagy lehetőségek nyílnak azzal, hogy a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetés nagyon sok forrást hoz be Magyarországra, és ebből viszonylag sokat lehet fordítani határon átnyúló projektek támogatására. /Guther M. Ilona: Megszűnik a HTMH? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2006. június 14.
Nem hivatalos egyezetésre hívta össze Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A megbeszélés részleteiről hivatalosan nem adtak információt. A találkozó részleteiről azt ott elhangzottakról a valós, de nem hivatalos tényeket Duray Miklós közölte. Az MKP ügyvezető alelnöke elmondta: a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) mint önálló intézmény megszűnik, a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal alá lesz besorolva, korlátozott jogkörrel. A hivatal a kancelláriaminiszter mellett működő szakállamtitkárság alá lesz rendelve, Gémesi Ferenc lesz a szakállamtitkár, Komlós Attila pedig a hivatal igazgatója. Valószínű, hogy az alkalmazottak kétharmadát elbocsátják. Duray Miklós szerint most ad hoc egyezetések kezdődnek majd arról, hogy a miniszterelnök mit szándékozik tenni. Ez egyébként már az elmúlt két évben is így zajlott, szakmai tanácskozások köpenyébe bújtatva, ahol párbeszédre soha sem került sor, pusztán információközlésre szorítkoztak, és nem közös gondolkozásra. Azt a konszenzusos politikát, amely 1996-2002 között kialakult, biztosan nem kívánja a kormányfő folytatni, a megbeszélés célja azt volt, hogy a kormányfő visszaférkőzzön a határon túli magyarok bizalmába – vélte Duray Miklós. Simon János politológus szerint a szocialista kormányok külpolitikája eddig sem állt a helyzet magaslatán, a mostani intézkedések pedig egyértelműen a külügy leértékeléséről szólnak, hiszen harmadrendű minisztériumot csináltak a külügyi tárcából. „Ennek hátterében az állhat, hogy a miniszterelnök a külpolitikát is a saját kezébe akarja vonni, erre utalhat Göncz Kinga személye is, aki eddig is jellegtelen volt előző tárcája élén” – mondta a politológus. A MÁÉRT megszűnését így kommentálta: kérdéses, hogy lesz-e helyette bármi, bár nem valószínű, „az elkövetkező időkben a határon túli magyarok is háttérbe fognak szorulni, az egész szocialista-liberális kormányzás úgy néz ki, mintha a piacgazdasági tényezők kerülnének előtérbe a politika helyett” – tette hozzá Simon. /Duray Miklós a HTMH jövőjéről – Végleg megszűnhet a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Felvidék.ma 2006-06-14./
2006. június 15.
Július 1-től megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), az intézmény által ellátott hatáskörök pedig átkerülnek a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Június 14-én Komlós Attila, a HTMH elnöke 85 alkalmazott előtt bejelentette: a határon túli magyarokkal foglalkozó intézmény megszűnik hivatalként létezni. A bejelentés azt követően hangzott el, hogy június 12-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli magyar vezetőkkel találkozott. /Megszűnik a HTMH. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ A Miniszterelnöki Hivatalon belül főosztályként vagy osztályként működhet a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó apparátus. Komlós Attila szerint hízelgő lett volna a HTMH főigazgatósággá való átalakulása, de szó sincs erről. Megszűnik mint kormányhivatal, és vitatható, hogy ez le- vagy felértékelést jelent. Mostani helyétől, a Bérc utcától is búcsút kell mondania, a MeH épületében kap majd helyet a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó szervezeti egység, aminek egyelőre még neve sincs. A hírek szerint megfeleződik a jelenlegi személyi állomány, de az sem kizárt, hogy egyharmadára csökken. A személyi kérdésekről július elsejéig fognak dönteni. Komlós Attila arra a kérdésre, hogy a továbbiakban vállal-e szerepet a létrejövő szervezeti egységben, kijelentette: „Én 2006. január 1-jén a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetését vállaltam el, ennek az intézménynek minden velejáróval együtt, azzal is, hogy ez egy szimbólum értékű intézmény. Ez most megszűnik, átalakul, én már az új struktúra vezetésében nem veszek részt”. Kifejtette, azért nem kíván ebben a struktúrában szerepet vállalni, mert élete 36 esztendeje összekötődött a határon túli magyar ügyekkel, több évtizedes tapasztalatait HTMH-elnöki feladatkörében hasznosítani tudta. Még nem tudni, hogy a minisztériumokon – és ezek némelyikének háttérintézményein – belüli, a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó szervezeti egységek sorsa mi lesz. Ezeket az Orbán-kormány idején erősítették meg, viszont már az előző Gyurcsány-kormány idején szóba került a felszámolásuk. /Guther M. Ilona: Megszűnik a HTMH – két hete van hátra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
2006. június 16.
– Nem lehet ugyanazon a szinten kezelni a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) jövőjét, ugyanis az egyik politikai, a másik pedig állami közigazgatási intézmény – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A politikus arra reagált, hogy a múlt héten beiktatott magyar kormány megszünteti a HTMH-t és nem kívánja többet összehívni a Máért-ot. Komlós Attila, a HTMH elnöke június 15-én kész tényként jelentette be, hogy július 1-től megszűnik a még általa vezetett intézmény, és az betagolódik a Miniszterelnöki Hivatalba. Takács Csaba szerint a HTMH állami közigazgatási intézmény, és joggal okoz sokak számára aggodalmat annak megszüntetése, hiszen a hivatal az elmúlt években olyan feladatokat látott el, amelyek hasznosak voltak, és az érvényes jogszabályok erre feljogosították. – A HTMH hasznos, de sokszor nem eléggé hasznosított intézményként működött, az új kormány valószínűleg ezért akarja ezt a területet más szempontok alapján felügyelni, és az intézmény feladatait átszervezni – mondta Takács Csaba. Szerinte a hivatal hatékonysága sokat függött attól, hogy az azt vezető tisztségviselő milyen politikai támogatást élvezett, mennyire tudott szerepet betölteni egy kormánypolitikai döntés előkészítésében, illetve milyen mértékben volt képes az általa javasolt szempontokat érvényesíteni az állam központi intézményein belül. A Máért-el kapcsolatban Takács kijelentette: ez elsősorban politikai intézmény, és nem lehet csak úgy megszüntetni. Meg kell találni a megfelelő keretet, hogy a Máért megmaradjon nemzetpolitikai fórumnak – fogalmazott a politikus. A magyar kormány jövőbeni támogatáspolitikáját illetően Takács Csaba elmondta: további megbeszéléseket folytatnak az ügyben az illetékes magyar kormányzati tisztségviselőkkel és a magyar miniszterelnökkel.– Több támogatás biztosan nem lesz, de reméljük, hogy kevesebb sem – mondta Takács Csaba. /P. A. M.: Takács: se több, se kevesebb támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
2006. június 23.
„Nem tartom igazán európai eljárásnak, hogy néhányan úgy vádaskodnak és ítélkeznek, hogy nem teszik lehetővé a nyílt vitát „ – így reagált a Hírszerző.hu határon túli magyar politika átszervezéséről szóló, tíz nappal ezelőtti írására az egyik „érintett”, Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő. A Hírszerző a nyílt vita híve: íme az állítások és a képviselő reagálása. „A külügy bevétele után a kormányfő jelentős átszervezéseket helyezett kilátásba a Határon Túli Magyarok Hivatalában is. A külhoni támogatásokat, pályázati pénzeket kezelő intézmény visszakerül a Miniszterelnöki Hivatalba, felügyelője a külügy jelenlegi helyettes államtitkára, Gémesi Ferenc lesz” – írta június 12-i Hírszerző-cikkében M. László Ferenc, aki azt a kérdést járta körül, hogy „a bürokrácia karcsúsítása együtt jár-e majd szemléletváltással, a magyar-magyar kapcsolatrendszer átrendeződésével”.”Most kell lépni, mert a nép-nemzeti szociknál teljes a pozícióvesztés, a Fidesz pedig meg van zavarodva, így a nemzeti kártyával nem tudják sarokba szorítani Gyurcsányt” – fogalmazott akkor egy liberális szakpolitikus. „Információink szerint a kormányalakítás során felmerült Komlós Attila, a januárban kinevezett HTMH-elnök távozásának szükségessége is, akiről köztudott, hogy a ‘népi szocialista’ Tabajdi Csaba támogatottja” – írta M. László Ferenc. „A strasbourgi képviselő az MSZP korábbi kisebbségpolitikai koncepciójának kidolgozója, és bár komoly eredmények fűződnek a nevéhez, sokan őt hibáztatják a kijárásos támogatáspolitika kialakulásáért, ráadásul a nemzeti kérdésről alkotott felfogását Gyurcsány környezetében többen korszerűtlennek tartják.” Erre reagált Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki egy Népszavának adott, 2005. karácsonyi Gyurcsány-interjú részletével kezdte levelét: „...December 4-én tanácskozást tartottak a népi baloldalhoz sorolt személyiségek és körök, amelyen részt vettek olyanok is, akiket hagyományosan a párt belső világában nem feltétlenül így tartanak nyilván. És kiderült, hogy Tabajdi Csaba, Kósa Ferenc és jómagam egyet tudunk érteni abban, hogyan értelmezzük a nemzeti felelősséget közösen.” A szocialista EP-képviselő levele teljes terjedelmében: „A kijárásos politika értelmezhetetlen” „Ennek fényében a cikk írója, de főképp forrásai megkérdőjelezik, ‘korszerűtlennek’ ítélik Gyurcsány Ferenc nemzetpolitikai felfogását is? Mit jelent Gyurcsány Ferenc köreinek lenni? Az MSZP Európai Parlamenti Delegációjának vezetőjeként én is oda sorolom magam. Nem ismerek olyan hozzá közel álló embert, és olyan – a cikk írója által a miniszterelnök köreinek nevezett – csoportot sem, akik korszerűtlennek nevezték volna a nemzetről alkotott felfogásomat. Nem tartom igazán európai eljárásnak, hogy néhányan úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem merik vállalni nevüket, úgy vádaskodnak, és ítélkeznek, hogy nem teszik lehetővé a nyílt vitát. Politikai pályám, tapasztalatom alapján erre az egyeztetésre bármikor készen állok. Érthetetlennek és méltánytalannak tartom az arra való utalásokat, hogy a kijárásos politikát én honosítottam volna meg. A névtelenségbe burkolózó ítélkezők csak a tényeket nem ismerik. Az Országgyűlés pártjait a nemzeti kérdés is megosztja l994-98 között államtitkárságom idején minden felügyeletem alá tartozó alapítványt közalapítvánnyá alakítottunk át, a szükséges átláthatóságot biztosítva. A kuratóriumokban helyet kaptak a kormánypárt és az ellenzék képviselői, valamint a szakértők egyaránt. A határokon túl olyan alkuratóriumi rendszert szerveztünk, amely nem tette lehetővé, hogy egyes erők hegemón helyzetet teremtsenek (ilyen egymással vitatkozó szervezetek voltak Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban és mára már Erdélyben is). Mellesleg a kijárásos politika értelmezhetetlen, hiszen a szabályozott keretek között történő lobbizás uniós gyakorlat. A cikk szerzője talán a klientúraépítésre gondolhatott, ami viszont 1998-2002 között, a Fidesz-kormány regnálása idején volt gyakorlat. Erről az a régi vicc jut eszembe, mely szerint a hír igaz, csak nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Azoknak pedig, akik úgy érzik, hogy eljött az ő idejük, mert a ‘népi-szocialista’ baloldal romokban hever, csak egy üzenetem van: egy sor évtizedek óta nehezen megoldható, sőt megoldhatatlan feladat áll előttünk a nemzetpolitikában a határon túliak vonatkozásában, amelyekre bizony megfelelő kezelési módot kell találnunk. Ez az igazi kihívás. A kormányokat nem szándékaik, hanem tetteik alapján ítélik meg! A névtelen nyilatkozók ideje lejárt. Én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrral értek egyet, és hiszek az őszinteség, a nyíltság erejében. Európai módon, baloldali értékek alapján, európai szocialistaként teszem a dolgom tovább” – írta a Hírszerzőnek Tabajdi Csaba /”Úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem merik vállalni a nevüket.” – Hírszerző.hu, jún. 22./
2006. június 29.
A volt elnökök közül többen aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy június 30-án jogutód nélkül megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), az 1989-es rendszerváltás utáni korszak egyik sajátos állami intézménye. Az új kormányzati struktúrában közvetlenül a kancellária-miniszter alá besorolt Gémesi Ferenc szakállamtitkár felügyeli majd a határon túli magyarok ügyét. A főosztály vezetőjét még nem nevezték meg. Entz Gézát Antall József magyar miniszterelnök bízta meg a határon túli magyarság ügyeinek vitelével, 1990 és 1992 között politikai államtitkárként tevékenykedett a MeH-ben, majd a vezetése alatt megalakuló HTMH elnöke lett 1994-ig. Antall József koncepciója az volt, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos ágazati ügyek egy helyen, a kormányfő közvetlen irányítása alatt álló MeH-ben legyenek. Entz Géza szerint a területnek ma is a MeH-ben lenne a helye, de megfelelő súllyal. Főosztályként „az ügy politikailag (...) súlyát veszti”, így nem érvényesíthető a kormánypolitika – figyelmeztetett. Véleménye szerint sodródás figyelhető meg Antall József óta, a határon túli magyarok ügye gyakran alárendelődött a belpolitikának. Lábody László, aki 1997-ig vezette a HTMH-t, és jelenleg az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedik, az MTI-nek korábban „szigorúan magánemberként” kifejtette, hogy jó megoldásnak találná, ha a jövőben a határon túli magyarok ügye a MeH-hez kerülne. Szabó Tibor, aki a Fidesz-kormány idején elnökölte a HTMH-t, úgy értékelte, hogy a hivatal a Magyar Állandó Értekezlet, valamint a közalapítványok mellett az elmúlt 15 évben kialakult intézményrendszer része. Szerinte a HTMH a magyar közigazgatás határon túliakat érintő ügyeiben gyakorlatilag koordinációs feladatokat látott el. A HTMH megszüntetése helyett inkább az említett intézményrendszert kellene megerősíteni. Szerinte a támogatási rendszer átalakítását mindenképpen el kéne végezni, azzal a céllal, hogy a támogatások és a segélyek helyett a fejlesztést szolgáló forrásokat nyújthassanak. A magyar közigazgatáson belül kell tehát egy megerősített egység, „amilyen egy megerősített HTMH lehet”. A MeH-ben létrejövő, alacsonyabb közigazgatási szintű főosztály nem lesz képes ezt a koordinációt ellátni – figyelmeztetett. Kitért arra is, hogy a közalapítványi rendszer átalakítását nem csak a sok átfedés és az „esetlegességek” indokolják, hanem az is, hogy az uniós fejlesztési források elnyerése érdekében ahhoz kell igazítani a magyarországi támogatási rendszert. Bálint-Pataki József, aki 2002 júniusától három évig állt a HTMH élén, örömtelinek tartja, hogy a határon túli magyarok ügye újra a MeH-be kerül. A kérdés számára az, lesz-e ugyanakkora súlya, mint 1990–92 között volt? Mint mondta, örülne annak is, ha nem csökkennének a határon túlra szánt források. Komlós Attila, a HTMH jelenlegi, utolsó elnöke, aki január 1-je óta tölti be hivatalát, elmondta, „szerencsés és előrevivő dolognak” tartja, hogy a határon túli magyarok ügye a MeH-be kerül be. Kérdésesnek mondta ugyanakkor, hogy a hivatal által eddig ellátott „bonyolult és összetett feladatsort” egy főosztály keretében hogyan oldják meg. (MTI) /Megoszlik a volt elnökök véleménye a megszűnő Határon Túli Magyarok Hivataláról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29., Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./
2006. augusztus 25.
Felmentette a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét Gyurcsány Ferenc kormányfő. Komlós Attilának, aki idén év eleji kinevezése előtt a kormányfő külpolitikai tanácsadó testületének is tagja volt, Szilvásy György miniszter javaslatára augusztus 15-ével kellett megválnia posztjától. A HTMH a Külügyminisztérium felügyelete alól a választások után került a kancellária irányítása alá, ahol Gémesi Ferenc szakállamtitkár felügyeli. Azzal indokolták Komlós felmentését, hogy 2007. január 1-től a HTMH országos hatáskörű szervként megszűnik, teljesen integrálódik a Miniszterelnöki Hivatalba, ahol főosztályként működik tovább. A munkatársak egy részét elbocsátják, mások az új főosztályra kerülnek. A Népszabadság arra nem kapott választ, hogy Komlós felmentése egyben a távozását is jelenti-e avagy alacsonyabb beosztásban, főosztályvezetőként ő irányítja az új egységet is. /Csík Rita: Felmentették a HTMH elnökét. = Népszabadság, aug. 25./
2006. november 3.
Olyan ügyekben, amelyek eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalához (HTMH) tartoztak, december végéig a megszokott helyre, a budapesti Bérc utcai székházba lehet bekopogtatni vagy telefonálni – közölték a Miniszterelnöki Hivataltól származó források. Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár nem kívánt nyilatkozni arról, hogy január 1-jétől milyen szervezeti egység veszi át, mekkora apparátussal és kinek a vezetésével a Miniszterelnöki Hivatalban a megszűnő HTMH feladatait, és ezekből konkrétan melyeket. Annyit közöltek, hogy Gémesi Ferenc szakállamtitkár november közepén tervez egy tájékoztatót ebben a témában. A még működő HTMH-ban Komlós Attila augusztusi távozása óta az elnöki teendőkkel Petróczi Sándort bízták meg, aki korábban az elnökhelyettesi tisztséget töltötte be. A Miniszterelnöki Hivatalban január 1-jével felálló, a határon túli magyarokkal foglalkozó szervezeti egységnek – Gémesi korábbi nyilatkozatai szerint – három fő feladatköre lenne: külön részleg foglalkozna a koordinációval, a stratégiával és a terepmunkával, valamint a támogatáspolitikával. Szilvásy György kancelláriaminiszter szerint az átszervezés „nem le, hanem felértékelése az ügynek”. A magyar államháztartási törvény módosításával 2007. december 31-ig valamennyi közalapítvány is megszűnik. Ebbe a kategóriába tartoznak a határon túli magyarokat támogató közalapítványok, mint például az Illyés, az Apáczai, a Segítő Jobb, az Új Kézfogás. Kormányzati forrásokból semmi konkrétum nem szivárog ki ez utóbbiak sorsát illetően. Meg nem erősített hírek szerint a Szülőföld Alapba integrálnák a most még működő, határon túli magyarokat támogató közalapítványokat. A határon túli magyarok ügyével kapcsolatos feladatok a külügyi bizottság hatáskörébe kerültek. /Guther M. Ilona: December végéig még dolgoznak a budapesti Bérc utcai székházban. Ködös még a HTMH utódlásának sorsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
